Merre kanyarogjon a vonat?

Született már blogbejegyzés az asztalról, a vonatok digitális üzemmódjáról és mindenféle előkészületekről. De merre is kanyarogjon a vonat, amikor az asztal beépül?

 

Elvárások

Korábban megtanultam, hogy nem szabad érzelmi alapon dönteni, pláne műszaki témakörben. Amikor még ceruzával skiccelgettem már voltak terveim. Persze érzelmi alapon.

  • A régi síneket mindenképp fel kell használni, ha már kibírtak egy dobozban 30 évet. (Persze a fővonal nem ebből épül, de egy kis körre azért jó lesz.)
  • Legalább 3 vonatnak kell futni párhuzamosan. Mert mi lesz ha három gyerek (két gyerek + apuka) egyszerre szeretne játszani.
  • Kell angol-váltó (hivatalos nevén átszelési-kitérő)
  • Kell szénfelvevő hely
  • Kell hosszú peron
  • Kell mellékállomás
  • Kell híd
  • Kell sok híd
  • Kell sok híd és alagút
  • …és kell sok további izgalmas részlet: függőleges támfal, két hegy, párhuzamos sínek és egyedül kanyargó szakaszok.

Feladtam magamnak a leckét, de nekiálltam és elkezdtem rajzolgatni. Hogy el ne vesszen, lefényképeztem a rajzaimat. Visszanézve mindegyik rajz csak 3 kör egymás körül. Ezzel így nem haladunk…

 

SCARM

Ha már mindennap számítógépeket nézegetek, talán találhatok egy vasúti pálya tervezőt. És meg is lett: SCARM a neve. Az általam használt síntipus és méret mellett segít kanyarodni és emelkedni. Nem tudsz a szabványos ívnél karcsúbbat rajzolni és az emelkedőn is kiírja, hogy ez hány %-os (hány cm az emelkedés 1m hosszon). Állítólag 2-3%-nál meredekebb emelkedés nem előnyös/hatákony és még csúnyán is néz ki.

Szóval nekiültem és egyik hétköznap vacsora előtt 18.00-kor elindítottam. Raktam a sineket, kanyarodtam, állomás(oka)t éptettem és elkezdtem fáradt lenni. Hajnali 2.30 volt 🙂 8 óra tervezgetés után összeállt egy pályaterv, ami a fenti követelményeknek már majdnem megfelelt. Persze közben sokat tanultam, pl:

  • Optimális esetben 353cm-es sugarú körön fognak szépen futni a járművek. De ehhez 706cm-es átmérő tartozik. Ami meg sok.
  • Ahogy elkezded rakni a normál egyeneseket (166mm) és ebből 10db-ot leraksz, már 1.6m-nél tartasz. És még meg kell fordulni. Ami meg 706cm 🙂
  • Bármekkora helységed van, az biztosan kicsi.
  • Kompromisszumot mindig kell kötni. Kivéve ha épp nem használod a programot és vacsorázol.

 

Szépítés

Amikor elkészültem vele, még számos újabb feladattal találtam szemben magam. Hol legyenek az alagutak? Izgalmas, ha itt bemegy, majd ott kijön. De sokat ne töltsön az alagútban a vonat, mert akkor az olyan, mint a metró. Kicsit legyen izgalmas a vonalvezetés, legyen “Hűha” érzésed, amikor meglátod – pontosabban nem látod meg, hogy hol jön ki.

Ebben a 3D megjelenítő sokat segített, absztrakt módon, de láthattam, hogy hogy fog kinézni élőben. Így:

…élőben persze ennél szebb lesz a fű és több lesz az épület 🙂

A fél vasúttársaság digitalizálása

Már írtam egy bejegyzést arról, hogy milyen a digitális vasútmodellezés, de itt volt az ideje, hogy én is kipróbáljam a saját mozdonyaimon.

 

A kezdőcsomag része

A kezdőcsomaggal együtt már megvettem 2db digitalizáló csomagot, amely egy kis körömnyi elektronika (nagyítóval alig látszik), amelyet hajszálvékonyságú vezetékekkel kell bekötni. Neki is álltam…

 

forrás: wikipedia

Régi szép idők

Természetesen Emma lányommal választottuk ki, hogy melyik öreg mozdonyt akarjuk a digitális pályán futattni. Választásunk egy V180-ra esett, amelyről egy régi. német élőképet is láthatok itt fent. Előkészítettem mindent: 12V-os táp, csipesz, csavarhúzók, féktisztító folyadék (köszi Czuczor Gábor!), elektronika, vezetékek, stb. Sajnos a mozdony annyira nem ment szépen (eléggé kikopott, talán a 30 éves készlet legrégebbi mozdonya, 40 éves is lehet), a teljes tisztítás és olajozás után összeraktam és válogattam tovább.

 

A kis fekete téglalap a digitális dekóder

 

A V200 / BR221 mozdony összerakva (nem a doktornő futott keveset és nem őt tartották a garázsban)

Kevesett futott, garázsban tartott, nem dohányzó doktornő mozdonya

Választottunk egy másikat, amely keveset futott, szinte minden műanyag tiszta, bár nem a kedvencem, de a végére az lett. Szétszedtem, kipucoltam, bezsíroztam (pontosabban olaj), összeraktam és elsőre ment. Ment mint a gép! A BTTB (régi, kelet-német Berliner TT Bahn nevű gyár) mozdonyok annyira mennek, hogy félgázon is kidőlnek a szűkebb kanyarokban. Ez nem baj, mert lehet őket rendesen kormolni, kijön belőle minden nem odaillő anyag, de a gyerekek átugratnak vele a szomszédba. És egyénként is a modellezés lényege a valóság leképezése. A valóságban pedig a TGV sem megy 400km/h felett.

Úgyhogy itt jött el az idő arra, hogy a digitális összeépítés után elkezdjem programozni a mozdonyokat…

 

A (fel)programozás

A körömnyi elektronika nem csak arra való, hogy a 16-18V váltóáramból egyenáramot csináljon. Android/iPhone telefonokat megszégyenítő paraméterezési lehetőségeket is kínál:

  • Minimum sebesség: csak a BR96-os kis gőzősnél kellett alkalmazni, hogy mekkora legyen az indítóárama. Ne zúgjon, hanem forogjon is a motor.
  • Maximum sebesség: a legfontosabb paraméter, amivel valószerűvé lehet tenni a mozdony menetét. Kipróbáltam minden értéket 0-255-ig és azt gondoltam, hibát is találtam. 90-es max sebesség alatt elkezdett furcsán ugrálni. Biztos voltam benne, hogy valami hiba van. De én voltam a ludas. Nem tudtam, hogy van középsebesség is..
  • Középsebesség: a célja, hogy egy olyan ideális sebességet állítsunk be, amely középre tekerve átlagos játékélményt ad az embernek. Ezt az értéket viszont a max. sebességnél kisebbre kell venni. (Ez volt amit elrontottam).
  • Gyorsulás/lassulás: korlátozható vele, hogy kipörgő és csikorgó kerekekkel induljon/álljon meg a szerelvény vagy legyen életszerű. Persze kipróbáltam, hogy milyenek a 8-24 közötti értékek. Hááát, olyan lassan indul, hogy addig megvacsorázunk, megállni pedig 8m-rel később tud csak. Vészfékezésnél is! Szóval maradt a gyárihoz közeli érték.
  • Világítás értékek: persze beállítható, hogy melyik világítás legyen menetirány függő (előre fehér, hátra piros), melyik égjen álló helyzetben is és szimulálni lehet az égő felkapcsolását is: 0.7mp alatt éri el a teljes fényerőt. Mint egy petróleum lámpa…

 

A pályaudvar

Rutinból, mintha nem lenne holnap…

Karácsony előtti utolsó szombaton a modellboltban kezdtem. Még kellett 3 (ha már ott vagyok, akkor 4) digitalizáló csomag. És ezzel már egy fél vasúttársaságot digitálisra állítottunk át a lányommal. A lényeg az volt, hogy minden mozdonytípus (dízel, villany, gőzös) képviseltesse magát. Gyorsan össze kellett dobni egy pályaudvart is, hogy minden mozdony és a szerelvényeik elférjenek.

Mindent sikerült elsőre jó helyre forrasztani, minden mozdony megkapta a paramétereit. Azt gondoltam, készen vagyunk. De akkor jött a világítás.

 

Olyan szép, hogy elolvadok!

A fény hullám és sugárzás természetű egyszerre

“A fény hullám és sugárzás természetű egyszerre” hallottuk éveken keresztül Koncz Károly fizikatanárunktól. A hullámot nem vettem észre, de a sugárzást igen. Főleg hő formájában! Élveztem, hogy az álló mozdonyok is tudnak világítani. Napokig játszottam velük, tesztelve a rendszert, otthagytam akár fél órára is. A krokodil mozdony elöl két helyen világít (látszik ki az égő egy-egy kis lyukon), de elkezdett felül is világítani. Mi van? 5mp alatt beugrott: a gyári 16V-os izzók teljes fényerővel világítanak (nem úgy mint régen) és annyi hőt termelnek, hogy megoldvadt a mozdony! Behorpadt a “motorháztető”, bazz!

Ekkor jött a második lépés, LED-re kell cserélni. Persze minden mozdonyt aminek van világítása (BR92-es kis gőzős annyira gagyi, hogy annak nincs). De ahhoz még további fizikai átalakítás kell. És vigyázni kell az egyenáram polaritására, mert nem fog világítani. 12V egyenáram, 3V-os LED, 440Ohm ellenállás. Ezt mondta a táblázatom. De akkor miért világít úgy a mozdony, mintha a Napba néztem volna?

Akkor derült ki, hogy a 16V-os gyári égők nem is teljes fényerőn mentek, hanem 120% körül. A 18V, amit az elektronika ráenged, a LED-eknek is kicsit sok. Most 700Ohm-os ellenállással dolgozom. De így is olyan érzésem van, mintha a Napba néznék a Jupiter takarásából. Jövőben 1.1kOhm lesz a barátom.

 

Makettes múltam

Évekig maketteztem az étkezőasztalnál. A gyermekek előtt a feleségem is űzte a sportot; romantikus volt a “Drágám, oda tudnád adni a 86-os festéket, kérlek?” mondat esténként. Most is néha összerakok egy-egy II. Világháborús makettet, de a vasútmodellezésben ezt is megtalálom. Koszolom a járműveket! Ez azt jelenti, hogy szebbé teszem őket (gyárilag csak két színt használnak, kb.) és egyben valószerűvé is: kifolyó gázolaj és mozdonyfüst nyomot hagy a burkolaton. A nyomot a Revell 9-es matt-fekete festéke valósítja meg. A krokodilról sikerült eltüntetni a horpadást, megint csak 2 helyen világít és ha már a kezembem volt, festettem is rajta egy kicsit: piros áramszedő, tető elemek, stb.

Eredeti kinézete

Egy kis optikai tuning

 

Kis követési távolság

A digitális rendszernek hála több mozdony mehet párhuzamosan, egymás után. Akár 8-10cm-es követési távolsággal is. Ahogy az a videón is látszik. A dolgot nehezítette, hogy az egyik mozdonyt azzal a telefonnal irányítottam, amely a videót is csinálta…

A kerekasztal csavarjai

Természetesen nem kerek az asztal, hanem téglalap alakú. De így hangzik jól…

 

Elképzelés

Adott a hely, 6m x 3m az alapterülete. Na ide kellene egy asztal. De mekkora? Amekkora elfér… És itt jöttek az első ellenérvek: körbejárható kellene, hogy legyen; a gyerekek és felnőttek férjenek el (ne üssék meg magukat és ne verjék le a terepasztal elemeit); és a legfontosabb, hogy be tudjak hajolni az asztal közepére is gerinctörés nélkül. Így már konkrétabb tervem lett: 380 x 160 cm. Készen is vagyunk!

 

Asztalosnak születni kell

Nagyon szép, de nem egyszerű szakma asztalosnak lenni. Gondoltam, hogy ha a Bosch csavarbehajtót ötvözöm a vasboltban egy felszólító mondattal “Van 5000 Ft-om, mindenféle csavarból kérek egy marékkal!”, akkor képes leszek egy asztalt csinálni. Sőt bármit. Na álljunk meg egy szóra! Miből is áll egy asztal? Lába van és lapja. De a lába miből van és mekkora és mivel ragasztom oda és mitől lesz szép és miből lesz a lap és hol veszem meg és mivel viszem haza? Na ekkor kértem segítséget. Előbb 2 órát, összesen 6 órát beszélgettem az asztalosom.hu kollégáival. Remek csapat, sokat segítettek!

 

Elkészült!

Két hétig készült, de elkészült. Kellett hozzá 40m-nyi 50x50mm-es stafnifa, 5nm forgácslap (fedetlen bútorlap, 18mm-es), 250db csavar, 8 sarokvas, 10m gyalult fenyőléc és 8 kerék. Az építkezés menete az alábbi képsorokon látható. Lejjebb görgetve egy tanulságlistát is összeírtam, hogy hol lehet tévedni és én miben tévedtem.

Stafnifa keret és stafnifa lábak.

 

Jó ötlet volt hanyattfektetve összerakni. Adott volt a talaj, mint vízmérték.

 

8cm-es csavarok 8 marékkal. Úgy fogytak, mintha nem lenne holnap…

 

Művészi fotó a gyalulatlan anyagról.

 

A lányom sokat segített. Végülis neki épül 🙂

 

Kollégám javaslatára kerekeket is kapott. Odébb lehet tolni és persze le is lehet fékezni. Köszi ChrisXX!

 

A lábak kaptak egy kis támasztást. Ronaldo sem tudná kirúgni őket.

 

Kész a váz, ideje talpra állítani…

 

A bútorlap fedés adott neki egy nagy adag stabilitást és nem is eszik le róla a vasút.

 

Szoknyákat is kapott, ezzel egész asztal formája lett.

 

Természetesen a sarokvédők sem hiányozhatnak.

 

Ápoló, védő és díszítő funkciót is betölt a vékonylazúr. 2.5L ment rá.

 

6mm-es furnérlemezből készült zsebek az elektronikának.

 

Felesleges lefesteni az egészet, úgyis tereptárgyak kerülnek mindenhova.

 

Emma lányom már el is kezdte a tereptárgyak elhelyezését. Ezzel 3-5 hónappal szaladt előre.

 

Vicces jelenetek

Minden ment mint a karikacsapás. Pont úgy csapkodtak a gondolataim is, mint egy karikásostor. Az alábbi tanulságokat vontam le a potenciális és ténylegesen elkövetett hibákból:

  1. A fatelepen nem tudják, hogy mi az a bútorlap. De több tonna ukrán fenyőt tudnak 4 óra alatt a rendelkezésedre bocsátani.
  2. A konyhastúdióban (és lapszabászat) nem mindig értik, hogy mire kellhet egy 4m hosszú asztal, aminek a lapja tök kezeletlen.
  3. A fatelep 360cm-e nem ugyanaz, mint a lapszabászat 360cm-e.
  4. Nincs és nem is lesz olyan járművem, amivel el tudok szállítani 40m-nyi fenyőlécet 4m-es darabokban.
  5. A fatelep fája vagy gyárilag görbe vagy 12 óra múlva lesz az.
  6. Hihetetlen, de a beépített anyagok súlya összeadva megegyezik a késztermék súlyával. Sokszor 0.7kg = 45kg.
  7. Amikor lyukat fúrsz a fába, akkor onnan eltűnik az anyag. Ennek fele a padlóra megy és elfújja a huzat, a másik fele pedig a szemedbe és ott marad.
  8. Csak két kezed van, de akkor sem elég egy fúró és egy csavarbehajtó. Mindegyikből kellene 2-3db.
  9. Nem tudsz megtartani egy 360cm-es deszkát egyedül. Nem elég ha a másik végét szemmel nézed, oda is kellene egy kéz.
  10. Anyagismeret: amit az IKEA-ban bútor néven emlegetnek, az valami földönkívüli dolog, de biztos nem bútor. Cserébe családi autóval haza tudod vinni és elég ha a feleségednek egy férje van, ő is össze tudja rakni.
  11. A festés nem kellemes dolog. Nem lesz szép a végén. Nem is hasznos. Az egyháztíz parancsolata nem vonatkozik a festési munkákra, különös tekintettel az alábbira: “Isten nevét hiába ne vedd”.

Összességében azonban a fa egy gyönyörű anyag, szép vele dolgozni és az eredmény is (jó tervezés mellett) vetekszik a hegesztett szögvas teherbírásával. Tapintása egyedülálló…

Digitális vasútmodellezés

Ez a digitális vasútmodellezés maga a csoda! Pláne ha IT-s vagy és egyébként is vonz az elektronika világa…

 

Régen

Amikor 30 éve először találkoztam a vasútmodellezéssel még 12V-os egyenáramot vezettünk a sínbe és a trafón lévő kar elforgatásával tudtunk gázt adni és az a mozdony ment, amelyik a sínen volt. Ha több volt a sínen, akkor több ment egyszerre. Általában egymásnak…

És mindenki hallott arról a valakiről, akinek a gőzmozdonya füstölt, mert valami olajat rakott bele. De senki nem látta élőben 🙂

Forrás: dampf.vpspro.hu

 

Most – és már pár éve

A világ nyugati felén mindig is voltak unatkozó, pénzes nyugdíjasok. Ők már mobiloznak, interneteznek és többre vágynak mint egy zörgő kis mozdony körbe-körbe. Nekik találták ki a digitális vonatozást. De mit is jelent ez:

  • Több mozdony/szerelvény futhat egyszerre, akár ugyanazok a vonalon is
  • Mozdonyonként vezérelhető a sebesség
  • Minden mozdony több funkcióval rendelkezik, nem csak megy, hanem világít is, hangot ad és fékezetten áll meg
  • Minden egyéb (jelző, kitérő) a központból vezérelhető: nincs irányítópult.

Minden mozdonynak számos paramétere állítható: legkisebb/legnagyobb sebesség, gyorsulás(i görbe), fények és persze a hang. A gőzmozdonynak és a dízeleknek is vannak tipikus hangjai, amelyeket távolról lehet bekapcsolni. Külön gombja van az indulásnak, menetnek és a kanyarban csikorgásnak is…

 

A központ van a központban

Sokáig olvastam, terveztem, hogy miként épül fel a digitális rendszer. A leírások alapján házilag is összerakható egy központ és az áramellátó és a régi mozdony átalakítása. De mi történik ha nem megy a házi rendszer? Sajnos nincs olyan barátom, aki át tudja hozni a mozdonyát vagy akihez átvihetem én a mozdonyomat, hogy kipróbáljuk. Ezért egy komplett rendszert vettem. (A feleségemmel nem ebben az életben fogjuk megbeszélni, hogy ez mennyiben került. De működik!) Z21 + WiFi multimaus + Traxx MÁV mozdony + dekóder. És ez elsőre ment otthon összerakva.

A rendszert felszereltem az asztal aljára, bekötöttem, elvezettem és működésbe lépett a digitalizáció.

 

Emma lányom már használatba is vette

A következő lépés, hogy meglévő mozdonyaimat digitalizáljam és egynél több mozdony futhasson a pályán. Pláne, hogy most még vontatni sem tudok, mert 30 év alatt sokat változott a vagonok összekapcsolási rendszere is. Köszi Tillig 🙂